A márciusi közgyűlés legfontosabb döntései

Ha hónap utolsó szerdája, akkor Fővárosi Közgyűlés! A Budapesti Rendőr-főkapitányság elfogadott éves beszámolójából rengeteg tanulságos adatot tudtunk meg, bővült a fővárosi Mocsáros természetvédelmi területe, szó volt az Állami Számvevőszék által elkészített jelentésről, amely egyértelműen kimondja, hogy a Főváros 2021 óta nettó befizetője a költségvetésnek, valamint az előző ciklushoz kötődő e-jegyrendszer bukása után visszaperelt pénzből felújítandó helyszínről is döntés született.

A közgyűlés első napirendi pontjaként Terdik Tamás rendőrfőkapitány összegezte az elmúlt évet. Elmondta, hogy a tavalyi évben jelentősen visszaesett az emberölések száma (35 eset történt) és ezeknek 100%-os a felderítettsége, ahogy csökkent a lakásbetörések száma is 15%-al (940 eset) és a rablásoké is, és ezek felderítettsége is 95%-os. 

Összesen 40 ezer bűncselekmény történt Budapesten (ez 2%-os emelkedés 2022-höz képest) és összesen 201 ezer bejelentés érkezett a BRFK-hoz, ami az országos mennyiség negyede. Ami jelentős átrendeződés, az a kibertérben elkövetett csalások számának emelkedése, ami világszintű trend. Külön hangsúlyozta, hogy a 2023-as év során kiemelten fontos volt a gyorshajtókkal és gyorsulási versenyekkel szembeni hatékony és kemény fellépés a zéró tolerancia jegyében. Összesen 43 fő vesztette életét Budapest közútjain – Terdik határozottan nem elégedett ezzel a számmal, és kihangsúlyozta, minden erőre és együttműködő partnerre szükség van ahhoz, hogy ez a szám nulla legyen.

A közgyűlés második napirendi pontjával emléknappá nyilvánították február 23-át: a Romák Ellen Rasszista Indítékból Elkövetett Sorozatgyilkosságok Emléknapja lett. Arra a kilencalkalmas brutális gyilkosságsorozatra emlékezünk ezzel a nappal, amely 2008-2009 közötti történt. 

A következő előterjesztés a Vár-hegy helyi jelentőségű természeti területté nyilvánítására és a III. kerület, Mocsáros természetvédelmi terület bővítésére tett javaslatot.

A Mocsáros abból a szemboltból is különleges, hogy a főváros budai oldalának egyik utolsó természetközeli vizes élőhelye, és ezzel a rendelettel a korábban védett részek most közel 50 hektárral nőnek. A védelemre és a rehabilitációra Budapest közvetlen Európai Uniós forrásokat nyert el a LIFE program keretében, ami azért is nagy szó, mert nagyvárosoknak nagyon ritkán jut pénz ebből a programból a biodiverzitás helyreállítására. 

A Fővárosi Önkormányzat és a III. kerületi Önkormányzat között előrehaladott tárgyalások folynak egy olyan, több elemből álló ingatlanátadásról, amely mindkét önkormányzat közfeladat ellátását racionalizálja, oly módon, hogy a védetté nyilvánításra kerülő kerületi tulajdonú erdő, földút és árok a Főváros tulajdonába kerülnek, a közösségi kert funkció kiszolgálására pedig fővárosi önkormányzati tulajdonú zöldfelületek kerületi tulajdonba kerülnek a védett terület határain kívül. A csere azt szolgálja, hogy a Mocsáros helyi jelentőségű természetvédelmi terület teljes területe így 75 hektárra nőhetett. 

A Mocsáros kevésbé természetközeli közparki besorolású délnyugati részén nincsenek olyan értékek, melyek a terület természetvédelmi oltalom alá helyezését indokolják, így ezen a területrészen egy 13 hektár kiterjedésű közpark kialakítása van tervben. A lakossággal egyeztetve itt helyet kaphatnak mindazok a rekreációs tevékenységek (pl. póráz nélküli kutyasétáltatás, közösségi kertészkedés, sport és játszóterületek), amelyek a természetvédelmi területeken nem engedélyezettek. 

A frissen elindult Lakásügynökség is szóba került a közgyűlésen, Kiss Ambrus elmondta, hogy a pont egy héttel ezelőtti indulás óta több mint 70 lakástulajdonos jelentkezett. A közgyűlés döntése értelmében pedig a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. szervezete megkapta a hatás- és jogkört, hogy érdemben tudjon magántulajdonú lakásokat bérbe adni. 

Az Állami Számvevőszék által – akik a Főváros költségvetését vizsgálták – megfogalmazott javaslat szerint eljárva a főpolgármester a közgyűlés elé tárta a vizsgálat eredményeit. Erről már a múlt csütörtöki háttérbeszélgetésen is sok szó esett. Ez a dokumentum lezárja azt a vitát, hogy mi is lett a Főváros pénzével, és kimutatja, hogy Budapest vezetése felelősségteljesen gazdálkodott, és hogy a Főváros 2021 óta nettó befizetője a költségvetésnek.

Március elején lezárult a maratoni hosszúságú e-jegy rendszerhez kapcsolódó per is. Az ítélet szerint a több mint 10 milliárdos veszteségből a Budapesti Közlekedési Központ csak az előleget és kamatokat kapja vissza, mintegy 2,3 milliárd forintot. Ebből az összegből azonban megindulhat a Flórián téri felüljáró felújítása, amire eddig a kivéreztetett Fővárosnak nem volt kerete.

 A márciusi közgyűlés nyilvános napirendi pontjai itt érhetőek el. 

Forrás: budapest.hu